Hát ez itt kérem még nem lesz éppen bebújós bejegyzés és éppen egyértelmű sem, furcsa érzések keverednek bennem, szélsőségesek, a saját hülyeségemről, az értékrendem elcsúszásáról már megint, hiszek benne, hogy semmi sem véletlen és éppen itt az ideje, hogy kilépjek…

Mert az embernek akit nem kellene férfinak néznem hanem semlegesnemű zombinak mert ő annak lát engem, húsleves és rántotthússzaga van. Aztán meg mintha úgy lennének a dolgok, hogy amt kér az ember az teljesül, amit nem kér azok meg nem történnek meg.Hát kedves jézuska, add meg…

"Megértési kísérlet... Ilyenformán hit... Ilyen formán valami, amit én úgy fogalmazok magamnak, hogy látom, de nem tudom csinálni...Viszont ennél jobbat még nem találtam."...mert elmondom azokat az érzéseket amik bennem vannak úgy, hogy újra elolvastam, néha nem néztem…

Kezd összeomlani a tartásom, mindig megmagyarázom az okait meg a lényegeket de most nem akarom, és muszáj rendszereket építenem ahhoz, hogy az az ideggócos építmény ami én vagyok, most valamennyire egyben maradjon.Hívhatnám ezt most el nem küldött romboló levélnek, önpusztító…