https://www.youtube.com/watch?v=po09lcDxXIA

Két hete ezt a dalt hallgatom. Ide akartam tenni a fordítását is, lehet, hogy elindul a spanyol tudásom ezen az alapon és kilépek az ő koraszónját az én szemeim rezegtetik éppen és a láccikrajtamhogy okos vagyok alapadatokból és eljutok a perezencija meg szakererte egyéb formációkig, de csak gyermeteg magyar szöveget találtam.

Nem volt benne az az égő szem és az a mély halál, amit ott láttam a dalolókban.

Nem volt benne az a pillanat amikor előrenéztem és előttem hullámos út, mellettem a buja világ, a banánfák, a hatalmas levelek és a nap, körülöttem egy szakadt Moszkics, amit hatszor kormányozott túl az a sógorkomaizé, akit kerítettek haladásom tárgyául és az a néma csend ami pár percig ott ült, imádkozás közben, csak érjünk egyben Santa Clarába.

Egy olasz fiúval aki ennek a kommandante emberkének a nyomában csavarog, olyan volt szegény, mint a hátramenés, antiférfi formába öntve, a sofőr egy szőrösen nyavajás öregúr, mereven rángatta negyven centis kilengésben azt a kereket, amitől egyenesen kellett volna menni ezzel az erősen érezhető halálvágyú járművel, ami éppen egyenesen is ment és szelte le és fel a szalagot, amit útnak hívtak.

transzparenszia

Aztán kikeveredett a fiú a mély imádkozásból és elfelejtette, hogy nem írt végrendeletet, előkerült a kommandante és felpörgött a világ, a sógorkomasofőrünkkel hatalmas ordítozásba kezdtek forradalmilag, csillogtak a szemek, lekerült az összes kéz a kormányról lábbal is magyaráztak rögtön és mi csak mentünk és féltünk, míg elöl végtagháború dúlt az igazságról, fontosságokról, harcról, tűzről és feszített indulatokról.

Tüzet tud ez a kommandante, azt a tüzet, amitől elfelejted a gyilkolás paragrafusát és a szövegkörnyezetet, olyant amitől nem leszel hirtelen huszonegyedik századi jogállambeli lakos, mert nem erről szólsz csak gúnyba kötöttek, ember leszel, férfi aki utána megy, aki világot akar szerteszét váltani, sült húst és rumot osztasz vele egyesülésben, egyenesen ülsz a lovon vagy éppen vérignő, aki simogatja és vágysz rá, hogy a falra szögelve hágjon meg és gyereket csináljon neked, amíg te csak rázod a csípődet és most örökre macskakígyóvá válsz éppen.

Mert ezek a vágyaink, genetikusan programozva és mindig is imádni fogom, ha bármi előszedi, ne felejtsem el soha és soha ne haljon ki az a két szem aki elémkerül és megérzi.

Na a dalról csak annyit, hogy kevés ilyen harmóniába belerakott mélységet hallottam.

Még.

Benne vannak az én mélységeim, csak nem hallod.

Ne szedd szét huszonegyedik századi jogállambeli kottává, légyszíves.

Csak úgy akarj erős, hős és vadász lenni én pedig maradok tisztelettel nagyonnő.