...és

 2009.03.10. 09:04

Vannak pillanatok amiknek nincs vége.
Vannak minőségek amik behatárolhatatlanok.
Vannak légcseppek amik sűrűk lesznek mint a permet.
És vannak napbaugrások, amik után nem marad, csak a semmi.

Ennek a semminek hatalma van ez nem a szomorú semmi, hanem az a finomság, aminek nincs következménye, nincs benne jövő, nincs benne kérdés nincs benne továbbfejtő gondolat.

Tudod, hogy tudom, kevesen képesek erre. Ez most nem a nagyképűség mondata, hanem a tapasztalásé, és elmondanám szívesen milyen az, amikor kihasad benned a bizalom, a teljes feloldódás hol lakik és mennyire puha tud lenni az elengedés.

Kurvaannyát, azt akartam leírni, milyen az, ha egy helyzet egyszerűen a maga hatásában egy természetesen egyértelmű szeretkezést provokál.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldzazie.blog.hu/api/trackback/id/tr37993033

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása