Tudod, amikor papírzacskóvá gyűrt fejjel ébredsz egy morgó medve mellett, abban van valami. Amikor gyorsított felvételként éled meg a reggeli város embereit, amikor a tömegek egy százlábú pacaként vándorolnak sietve előtted, amikor a kóválygó porszemek nagyobbak a Citadellánál, abban van valami. Amikor lineárisra faragott gyíkként közlekedsz és nem tudod, hol az általad húzott csík vége, abban is van valami. Amikor szisztematikusan haladsz szinte gondolkodás nélkül és a megérzéseid éppen oda kormányoznak ahova kell, abban van valami. Amikor automatizmussá fajult természetességgel nyúlsz késhez húshoz uborkához, amikor a sülő hús fölé teszed a kezed és parázsba nézel, amikor mosolygó kígyóvá változnak az ezüstfenyő hajtásai és füge nő az orrodon, abban is van valami. Amikor csak úgy érzed, hogy te te vagy, amikor szerető szemek néznek rád és pont olyan poénok esnek ki az orrukon amilyeneken imádsz laza agymenésbe fulladva vigyorogni, abban van valami. Amikor hasakat simogatsz és szétárad benned a gondolkodás nélküli vagyok, abban is van valami.

Amikor a mégnemláttameddigésezutánsemfogom ember leszívja a pálinkámat és hirtelen szeretni kezd, abban is van valami. Amikor lepárlószörnyet ezerfejű szuszogó sárkányként élsz meg, abban is van valami. Amikor érzed magad körül a saját vákumodat és nem fáj, amikor helyet csinál magának a tóparton, bármerre mész, amikor minden cselekedeted úgy jó ahogy van és nem mérlegelsz, nem aggódsz és nem elemzed a lehetőségeket, abban van valami. Amikor nézel egy lépcsőt, ahol egy ember saját magának zúzós rockot telefonál és csápolni kezdesz rá, akkor ott van valami. Amikor egy hókoncsapott bakterfejű férfi kerekre nyíílt szemüvege mögül kilógó bajsza csókolna és kicsúszol az origóból, abban lakik valaki. Amikor hatszor meghalsz de mozognak az atomjaid, amikor tudod, hogy meddig szeretnek még és meddig tart az örökké, addig ott van valami.

Fene tudja mi.

Talán a szemberöhögő tartalom elillant kishitűsége, talán a bizalom összenőtt hídja, talán a varázsszemű tündérszörny, talán az üveghegy a zajhárfával, talán a sziszegő léggömb értékmúlása, talán a mibenlét holléte vagy talán csak a véges végtelen.

Vagy talán Én.