csakmertnevetekis

 2009.08.23. 14:25

Hát, szívem, sajnálom, de csak azt mesélhetem el neked, ahogy összeverekedett a fehér tigrisem egy széltébenkígyóval.
Tudod, ez a tigris szelíd, csak szotyolát eszik, igen, feláll a szösz a feje búbján és gyönyörű szemei vannak, ott a barlangja polcomon hátul, az a kis fiókos szekrény mellett amiben az emlékeim laknak.

Tulajdonképpen a vitát én okoztam, azzal, hogy erőteljesen rugdaltam befelé egy fiókot, nagyon be szeretném zárni, de mindig kisiklottak belőle kis zöld girnyókok, már nevet is adtam nekik, illúziócsipedett egy és illúziócsipedett kettő.
Hja, ketten vannak. Brrr, nem, csak egy girnyók-két illúzió.

Na mindegy, szívem, ahogy rugdalom a fiókot, anyád, nem mész befelé, dugod ki azt a kedves rizsádat, meg a nesírjzaziet, hja bukkan elém a mármegszerettelek is, igen, már fáj a lábam, szépen nő a kérgem, amikor elémáll az a fehér tigris és szelíden kérdezni kezd:
-Miért irtod ki?
-Miért miért, mert nem bújt belém, minden ízembe. Hehh
-Tud gömbölyű mondatokat.
-Naésaztán -már két kézzel is nyomom a fiókot, számban a kulcs, bezárlak te csipedett...
- kék könyvekben is laknak írott gömbölyű mondatok -feleltem tulajdonképpen egészen flegmán, némi elkeseredett undorral a képemen.

Akkor éreztem meg, hogy felemelkedett a sarokban széltébenkígyó, igen, éreztem, ahogy jön, nem kellett volna, de lassan odaért.
Belekapott a tigrisem bajszába, közel húzta magához és csak úgy képensziszegte:
-Zoknifröccs, nem látod, hogy minden dühével irtja az illúziókat?
-Elvitte andalogni? Összenevetett vele egy zöld teraszon?
-Adott kezébe lebbenő vörösbort?
-Nyújtotta felé a tenyerét és ült benne a bizalom?


Verekednek.
Még most is.

Én meg csak úgy csendesen berugdaltam azt a fiókot, bezártam szépen, a kulcsot a hátam mögé dobom, azt hiszem, ott vár egy kedves élettársam, már figyel, tudja, hogy most ő következik, ő a sokkulcsevő cibereló.


Becsukott ajtót sosem nyitok ki újra.
Ciberelónak meg vettem emésztéssegítő kapszulát.
A nyomott gyomrához, persze.
Mihez.
Pedig nem is szeretem.
Sosem mondta, hogy nesírjzazie.


Ezért nevetek.

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldzazie.blog.hu/api/trackback/id/tr1001332718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása