Az a helyzet, hogy rajtam van a kifordítjuk sarkaiból a világot. Úgy kezdem, hogy kirúgom a takarítónőmet, próbálom magyarázni, hogy link, de nem kell magyarázni, lusta és én is tetű lusta lettem mellette, besimít a látszatkényelem rend, úgy kell belepofozni a dolgok mélyére és tudom, hogy nekem sem tesz jót az "ülök a kocsmában és meleg van" eset.

Egészen furcsa volt tegnap a tavaszi szagban battyogni a ligetben, ugrasztanom kell a tánctudásomon is érzéssel, mert nem bírtam a gyors tempóval, minden díszítést kilépve a két órát, az utolsó számra a füligvigyorzsolti karjaiból kipörögtem és a csapnál mostam fel magam és hiába vigyorgott a kedvencem a színpadról integető gyerefejjel, csak lebegtem.

Valami agybarúgás testi valója kell nekem, száz éve rendszereket hajtok és csak omlanak körülöttem össze rendszerek, újat és újat építek, magyarázhatom, hogy ki a fene tud két órát zsinórban latin zenére pörögni és az ifjabbakon is szakadt a víz sőt a nagyonifjakon is szárítást kívánt a póló és szerintem a gatya is.

Lélekápolásként mai is az embertől kapott Jethro Tull-lal kezdem a napot, belemászott a figura az életembe, kezdem magamnak megmagyarázni, hogy nem a helyzet okozza a vívódásaimat hanem a férfi aki férfi, bármely esetben ez lenne, valahogy az nő bennem erre a zenére, hogy pont olyan, mint mi ketten, az ő zúzós rockersége a gitártól keményedett ujjbegyeivel erősen megragadva összenő az én puhatestű tekervényességemmel és valami hasonló összhang lett belőle, ami néha csodálatosnak is nevezhető de néha döbbetően félelmetes.

Gyere szívem, veszünk neked egy rendes ülőgarnitúrát-szólt mese meztelenségében, miután hatodszor rúgta szét az ágyamat és szakadtunk bele a fiókba és lebeg a támla lassan majd kedvem sincs a tágszemű döbbenetre válaszolni csak hozzábújok az ép részre és röhögünk, bal lábbal piszkálom a lyukat és el nem engedem őt és nem érti.

Nem értem.

Kurva nehéz szeretőnek lenni épelméjű férfi mellett.